A Bitcoin egyes közgazdasági problémái

Dr. Varga Gusztáv közgazdászt több mint 20 éve ismerem. Együtt dolgozunk az Equitas Bróker Zrt. felvirágoztatásán és a Tőzsdefórum aranypiac rovatát is Ő nevelgette. Most fontosnak tartotta, hogy egy közgazdász szemüvegén keresztül is ránézzünk a kriptovaluták aktuális helyzetére. Ajánlom figyelmetekbe cikkét a témában. - Pataki Gábor

Megközelítésünk alaptétele az, hogy a Bitcoin és más kriptovaluták teljesítményének magyarázatához használt adatok nem értelmezhetők olyan tisztán, mint az azt érdeklők feltételezik.

A kriptovaluták nem pontosan olyanok, mint a részvények, továbbá a tőzsdéjük sem a hagyományos értékpapírpiacokhoz hasonlóan működik, ennek eredményeként számos kriptoeszköz befektetési stratégia, amelyek a piaci részesedés, a kapitalizáció, a volatilitás és a kereskedelem volumenének szokásos meghatározásán alapulnak, súlyos hibákat rejthetnek. Jelen cikk feltárja, hogy a kriptovaluta értékelése és elfogadása miért nem megfelelő, amely tényezők miatt a média és a befektetők tévesen értékelik a kriptovalutákat, például a Bitcoint.

Ezzel vált széleskörűvé az a vélemény, hogy a Bitcoin a kriptovaluták piacának hosszú távú fellendülésének nagy részét mostanra elérte, ami a névleges piaci részesedésnek körülbelül a felét jelenti.

Ennek eredményeként a "piaci kapitalizáció" és a "kereskedelem volumene" a legjobb esetben durva és viszonylagos megközelítése a kriptovaluta értékelésének. Fontos, hogy megértsük a hagyományos piacok és a kriptovaluták kereskedelme közötti különbségeket, hogy meghatározzuk a kriptovaluta értékét és a kriptoeszközök értékelését. Nézzünk három fontos különbséget a kriptovaluták és a hagyományos értékpapírpiacok működése között:

1. A kriptovaluták értékelése szinte teljes egészében a jövőbeli elfogadásra támaszkodó feltételezésen alapul.

Az első jelentős különbség a Bitcoin és az értékpapírok között az, hogy a Bitcoin piaci értékének túlnyomó többsége a jövőbeli, szélesebb körű felhasználás feltételezéséből származik. Emellett manapság a Bitcoint néhány millió felhasználó gyakorlati pénzként és értékteremtőként használja fel egyes országokban.

A Bitcoin már hasznos és felülmúlja a kormányok által kibocsátott hivatalos valutát egyes, hiperinflációtól szenvedő országokban, mint például Venezuela és Zimbabwe, továbbá a Bitcoint Kína és India valutakontrolljának megkerülésére is használják. Ezekben az esetekben is a Bitcoin kénytelen versenyezni más, jogilag tiltott megoldásokkal. A fejlett országokban a Bitcoint csak az elkötelezett követői használják, mivel a hagyományos pénzügyi rendszert az átlagember még mindig sokkal könnyebben éri el.

A jelenlegi Bitcoin használat ügyleteinek számát azonban nagymértékben elbizonytalanítja az a várakozás, hogy ez a jövőben olyan eszközöket fog-e kiegészíteni, mint a nemesfémek és a papírpénz devizák, például a dollár. Röviden: a Bitcoin értékének nagy része abból a várakozásból származik, amely a Bitcoin gyakorlati fizetési eszközként történő, szélesedő jövőbeli bevezetésére irányul.

A probléma az, hogy a befektetőknek nagyon kevés adatuk van a Bitcoin jövőbeli értékének előrejelzésére. A Bitcoinnak megvan a lehetősége, hogy életképes alternatívájává váljon a nemesfémeknek vagy a belső érték nélküli pénznek, meghatározott esetekben és optimista elképzeléseknek megfelelően a világ új tartalék pénzeszközévé váljon, vagy az a lehetőség is valós, hogy akár teljes kudarccal végződjön.

A bizonytalanság egyik jele a naponta forgalmazott Bitcoin volumenének százalékos aránya. A Bitcoin napi volumene - 2020. május elején - a 160 milliárd dolláros becsült értékéből (kapitalizációjából) 47 milliárd dollár, vagyis körülbelül 25 százalék, azaz négy nap alatt a teljes készlet megfordul a tőzsdéken. Az Apple részvény napi forgalma mintegy 60 milliárd dollár, 289 dolláros árfolyamon az 1265 milliárd dolláros cégértékből - vagyis körülbelül 0,5 százalék. A Bitcoin sokkal ingatagabb, mint a részvények - a tipikus értékpapír volatilitásának többszöröse és gyakorlatilag az összes többi kriptovaluta még sokkal ingatagabb, mint a Bitcoin. Az emberek az Apple részvényeket azért birtokolják, mert a múltban sikeres termékekkel és lojális ügyfelekkel rendelkeztek, míg a legtöbb Bitcoin tulajdonos saját várakozását táplálja a jövőbeli bevezetéssel és az áremelkedéssel kapcsolatban.

2. Összehasonlítva a hagyományos értékpapírtőzsdékkel, a kriptovaluta piacok igencsak szerény ajánlati könyvvel rendelkeznek

Egy másik fontos különbség a kriptográf és a hagyományos piacok között a tőzsdei ajánlati könyvek nagysága. Egy olyan hagyományos részvény, mint az Apple egyetlen tőzsdén kerül forgalmazásra, több millió részvényből épít könyvet napi kereskedésre több ezer vásárló és eladó. Ennek eredményeként az értékpapírpiacok, mint például a NYSE és a NASDAQ, minimális csúszással, hatékonyan tudják feldolgozni a nagy megrendeléseket és a kialakítani az aktuális piaci árat. Az elmúlt évek brókerbotrányai következtében a tőzsdék és a felügyeletek egyre szigorúbb előírásokkal próbálják védeni a befektetők érdekeit.

A Bitcoin tulajdonosok ezzel szemben vagyonuk nagy részét biztonságosnak tekintett, offline pénztárcákban tartják, csupán kis százalékban a piacokon (amelyeken tagadhatatlanul bekövetkeztek csalások, sikkasztások, megtévesztések stb). Ennek eredményeként egy millió dolláros Bitcoin megbízás jelentős hatást gyakorolhat egy adott tőzsdére, más tőzsdékre pedig áthullámzó hatása lehet. Egyes kriptoeszközökkel kapcsolatos kereskedelmi stratégiák magukban foglalják az ingyenes ügyleteket, az ügyfeleknek csekély százalékos fizetést az ajánlatok elhelyezéséért, vagy a botok titkos futtatását saját tőzsdén, valós ügyfelekként álcázva. A "piacot fejlesztő botok" nagyon általánosan elterjedt módszere új kereskedelmi ügyletek elindítására és hamis mennyiség létrehozására annak érdekében, hogy mind a tőzsdék, mind a kriptovaluták rangsorolása kedvezőbb legyen.

Fontos, hogy a Bitcoin árak és volumen meghamisításának viszonylag nagyobb nehézségei miatt gondolom, hogy a Bitcoin képes volt a lehető legmagasabb értékre emelkedni a kriptovaluta térben. Valójában úgy vélem, akkor tekinthető a Bitcoin (vagy bármilyen kriptovaluta) vezető eszköznek, ha a nominális piaci részesedésének a valódi piaci értékhez igazítása megtörténik a kriptoeszköz térben.

3. A kriptoeszközök értékelését viszonylag kevés valós befektetés támogatja

A harmadik fontos különbség a kripto- és a hagyományos értékpapírok között a befektetési költségeknek a piaci felső korláthoz viszonyított aránya. Egy vállalat részvényeinek teljes értéke azon alapul, hogy a befektetők meggyőződnek a jövőbeni profitszerzési potenciáljáról. Ezt a profitszerzési képességet éppen a részvények megvásárlásába befektetett pénz teszi lehetővé.

Példaként vegyük újra az Apple céget, 1265 millió dolláros piaci kapitalizációval. Ennek az értékelésnek a többsége a létrehozott vagyont képviseli, vagyis az Apple részvényeinek kínálata jóval kisebb összegű volt, mint a jelenlegi értékelése. Korábban a befektetők több száz milliárd dollárt adtak az Apple-nek az elmúlt évtizedek növekedésének finanszírozására a kibocsátott részvények megvásárlásával. Az elmúlt években az IPO-k átlagos hozama 21% volt, ami egészséges, de szerény befektetés megtérülés.

Hasonlítsuk össze ezt a Bitcoinnal:

A Bitcoin egy nyílt hálózat, nem magántulajdonban lévő vállalkozás, tehát piaci felső korlátja az összes Bitcoin teljes értéke a jelenlegi piaci áron, a beruházási költség pedig a Bitcoin ökoszisztéma teljes beruházása. Jelenleg (2020 áprilisában) azok a webhelyek, amelyek nyomon követik a kriptovaluták "piaci korlátját", például a coinmarketcap.com, a Bitcoin piaci kapitalizációját 160 milliárd dollár értékben mutatják.

Nincs módunk arra, hogy nyomon kövessük a Bitcoin megvásárlásához költött papírvaluta (azaz dollár) teljes összegét, de pontosan tudjuk, hogy a bányászok mennyit profitáltak (Bitcoinban) a Bitcoin bányászatából. A Bitcoin bányászat versenypiaci folyamat, a haszonkulcsok csekélyek és alig léteznek, tehát feltételezhetjük, hogy a legtöbb bányászott Bitcoint (papírdollár) értékben cserélték, hogy megtérítsék a költségeket, például bányászati hardver és villamos energia vásárlását.

A bányászat csak egy része a Bitcoin ökoszisztémájának, olyan tőzsdék, mint a Kraken és a Coinbase, valamint a Gemini és az olyan kereskedői szolgáltatások, mint például a Bitpay, befektettek a Bitcoin ökoszisztémájába, ám ezek nem nagyvállalatok. Röviden: a Bitcoin jelenleg elért értékét viszonylag kevés beruházás támasztja alá. Ha valaki hisz a kriptovaluták világváltoztató potenciáljában, ezt is elfogadhatja, fontos azonban megérteni a kriptovaluta kapcsolatát a rendelkezésére álló erőforrásokkal. Például a Litecoin közel 2 milliárd dollár értékű kapitalizáció mellett két teljes munkaidős fejlesztővel rendelkezik.

Több száz fejlesztő dolgozik a blockchain ökoszisztéma fejlesztésén vezető cégeknél. Az Apple-nek azonban 132 000 alkalmazottja van és 266 milliárd dolláros bevétellel járul hozzá az ezermilliárd dolláros nagyságrendű piaci értékelés megteremtéséhez. Az összes kriptovaluta piaci értéke jelenleg körülbelül 200 milliárd dollár, de azt hiszem körülbelül 100, főleg önkéntes Bitcoin Core közreműködő van és néhány ezer ember foglalkoztatott a Bitcoin ökoszisztéma induló vállalkozásaiban.

A Bitcoin a legjobb eset, mert a kriptovaluták többségénél gyakorlatilag nincs műszaki csapat. A Bitcoin a munka bizonyítására szolgáló kriptopénz készítési modellt használ, míg a többi kriptopénz (érme) többsége (például az ERC20 érmék) a tétbiztosítási modellt alkalmazza, amely nem használ bányászatot vagy minimális bányászattal jár. Bányászati költségeik nullák, bár lehet, hogy vannak még K + F költségek, személyzetük, marketing költségeik. A legtöbb kriptovaluta gyors meggazdagodási rendszer, kevés nyilvánossággal, műszaki innovációval vagy piaci bevezetéssel.

Egy tipikus érme alapító csapat elvégzi egy új érme létrehozásának műszaki munkáját, és a továbbiakban nincs műszaki személyzete vagy folyamatban lévő fejlesztési ökoszisztéma. Piaci korlátjuk a felfújt kereskedelem mennyiségén alapul, és érmeverde stratégiájuk célja az, hogy az árat elég hosszú ideig támogassák, hogy az alapítók nyereségüket az ár összeomlása előtt kivegyék.

A fenti kritika úgy tűnhet, hogy szkeptikus vagyok a kriptovalutákkal kapcsolatban, de nem ez a szándékom. Szeretném különválasztani a kriptovaluták körüli hype-ot és a spekulációt valós alapjaiktól. A kriptovaluták árstabilitásának elsődleges mozgatórugói hosszú távon nem a spekulatív célokra történő elfogadás, hanem meg kell értenünk a Bitcoin elfogadását biztosító alapvető tényezőket. Meg kell értenünk a blokklánc ökoszisztéma kiérlelését, hogy kimért és nyugodt választ tudjunk adni a valuta volatilitására és megőrizzük a jövő pozitív kilátásait.

A kriptoökoszisztéma érésének három szakasza

A kriptovaluták fejlesztése valószínűleg három szakaszban zajlik: felfedezés, infrastruktúra és elfogadás. A felfedezés fázisa 2008-2013 volt, amikor a közösség meghatározta a kriptovaluták alapfogalmait és eszközeit. Az infrastrukturális szakasz akkor kezdődött, amikor az emberek felismerték a 2013-ban megbukott Mt Gox csere alternatíváinak szükségességét. A jelenlegi infrastrukturális szakasz egy olyan ökoszisztéma létrehozását foglalja magában, amely bolondbiztos védelmi megoldásokat kínál a fogyasztók, a megbízható közvetítők, valamint az olyan sokoldalú szállítók részére, akik elfogadják a Bitcoint. Amint a kriptovaluták számára rendelkezésre áll egy érett infrastruktúra, készen áll majd a színpad is az előadásra.

Sajnos a kriptopénz térben a valódi újításokat egy spekulatív hype fátyolja mögött rejtik el. Például az elmúlt évben a Bitcoin felhasználók több mint fele új Segwit címformátumot fogadott el, amely növeli a biztonságot és a tranzakciós kapacitást. A Lightning Network elérte a 6,5 millió dolláros Bitcoin kapacitást és 12 000 csomópontot. Ez egy második rétegű Bitcoin hálózat, amely minden ember számára elegendő kapacitással rendelkezik ahhoz, hogy saját Bitcoin pénztárcáját használja.

A Bitcoin értékének érdemi értékelése abban rejlik, hogy megértjük az ökoszisztéma készségét az intézményi és a fogyasztói elfogadásra. Az ökoszisztéma még mindig rendkívül éretlen, és az eszközök még nem állnak készen egy tipikus fogyasztó számára, de ez gyorsan változik, és megteremti a helyet a fogyasztók tömeges elfogadásának.

Írásomban a név szerint említett Bitcoint csupán példaszerűen tekintsük, ugyanez vonatkozik a többi nagy kriptopénzre is, míg nyilván kerülendők a kis kriptopénzek a kiszállás kilátástalansága miatt.